C     S     E     M     F     E     S     Z     T

Országos Kulturális Ünnepség - 2018


60 éves a gombaszögi kulturális ünnepség

Június 27-e és július 1-je között daltól és tánctól lesz hangos Rozsnyó és Gombaszög, ahol immár 60. alkalommal rendezik meg az Országos Kulturális Ünnepséget a Csemadok szervezésében.


Események

Konferenciával emlékeztek a résztvevők Rozsnyón a gombaszögi Országos Kulturális Ünnepség történetére

A tornaljai Kazinczy Ferenc Alapiskola csoportjainak és a kassai Thália Színház művészeinek szerdai vendégjátéka után tegnap, a rozsnyói Történelmi Városháza dísztermében rendezett konferenciával emlékeztek az 1956-ban indult gombaszögi Országos Kulturális Ünnepség történetére a résztvevők.

Kovács László, Bukovszky László és Bárdos Gyula   

Burdiga Pál 

A gombaszögi Országos Kulturális Ünnepség 60. évfordulója alkalmából szervezett konferencián jelenlévőket Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos és Burdiga Pál, Rozsnyó polgármestere is köszöntötte.

A tanácskozás első részében a Csemadok Országos Tanácsa és a részvevők Kovács László előadását hallgatták meg a szövetség 1968-69-ben betöltött szerepéről.

A fesztivált történetét Takács András, Szőllős Sándor és Ripcsu Rudolf, a Csemadok egykori munkatársai, a gombaszögi kulturális ünnepség szervezői idézték fel.

Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke emléklapokat adott át a rendezvény körül bábáskodó egykori és mai szervezőknek, támogatóknak, egyéneknek és önkormányzatoknak. A tanácskozáson fellépett a béke-sárosfai női és férfi éneklőcsoport.

A béke-sárosfai női és férfi éneklőcsoport

A konferencia képekben

                                        A felvételek a rozsnyói Történelmi Városházán rendezett pénteki konferencián készültek


Gombaszögi pillanatok

                                  Kiállítás a Bányászati Múzeum Galériájában Rozsnyón


Daltól zengő romok

A pelsőci Korona Énekegyüttes és a béke-sárosfai Bokréta vegyeskar szombati koncertje a pálos kolostor romjainál


Nagy siker volt...

A felvételek a 60. gombaszögi Országos Kulturális Ünnepség szombat esti Gombaszögi táncok c. műsorán készültek


Mint fát a gyökér...

Hagyományőrző együttesek műsora Mint fát a gyökér... címmel vasárnap délután a nagyszínpadon


Öregapám mesefája

A Rozsnyói Meseszínház (Badin Ádám) Öregapám mesefája c. vasárnap délutáni előadása a Pajtaszínházban 


Fesztiváltörténet


Csehszlovákiában elsőként 1945 nyarán Strážnicén került sor a köztársaságot reprezentáló folklór fesztivál megrendezésére. Ezt követte 1955-ben a szlovák fesztivál Východnán, az ukrán nemzetiségi folklór fesztivál Svidník helyszínnel, majd 1956-ban a magyar nemzetiség fesztiválja Losoncon. Induláskor Országos Dal- és Táncünnepély volt a neve. Losonc után három alkalommal Zselíz, egy alkalommal Érsekújvár adott a rendezvénynek otthont. 1961-ben ért Gombaszögre, a haladó szellemű magyar értelmiségi fiataloknak az 1930-as években kedvelt nyári táborozási helyére.

1969-ben kettévált a dal- és táncünnepély. Küldetésének egyik fele Országos Népművészeti Fesztivál névvel visszavándorolt Zselízre, a másik fele Országos Kulturális Ünnepély névvel maradt Gombaszögön és ott vált igazi reprezentánsává Szlovákia magyarsága népművészeti, művészeti, kulturális életének. Tehát a rendezvény az 1956-os alapításától bejárta Losoncot, ott még 1956-ban a kultúrházban, a híres kaszinóban volt az első, aztán vándorútra kelt. 1957-1958-1959-ben Zselízen, a hosszú szlovák-magyar határsáv melletti, magyarok által lakott felvidéki terület közepén lelt otthonra.

1960-ban Érsekújvár mellett, a Nyitra folyó túlsó oldalán a "Berek" nevű vonzó nyári kirándulóhelyen volt a fesztivál. 1961-től már Gombaszög lett a helyszín. Július 10-11-én valósult meg a a völgyben a VI. Országos Dal és Táncünnepély. Mivel minden jól sikerült, befejeződött a vándorlás. Gombaszög, mint az országos népművészeti rendezvény új színhelye, jelesen debütált. Itt, az öreg színpadon került megrendezésre még a következő három rendezvény is, aztán 1965-re elkészült a beígért kőszínpad.

Takács András


A jubileumi 60. Országos Kulturális Ünnepség (Gombaszög) műsora

Gombaszög - Rozsnyó 2018. június 27-július 1.



Rozsnyó, szerda (2018. június 27.)


10:00 - A tornaljai Kazinczy Ferenc Alapiskola csoportjainak műsora a Kulturális és Kereskedelmi Központban (OKC)

19:00 - Mika Millyaho: Káosz - a kassai Thália Színház előadása a Kulturális és Kereskedelmi Központban (OKC)


Rozsnyó, péntek (2018. június 29.)


17:00 - Konferencia a Történelmi Városházán

Megnyitó - Bárdos Gyula, Szövetségünk elnöke

Csemadok és a prágai tavasz - Kovács László előadása

Gombaszög 60

A konferencia megnyitása - Köteles László, általános alelnök

A gombaszögi Országos Kulturállis Ünnepély története - Takács András előadása

Korreferátumok: Szőllős Sándor és Ripcsu Rudolf

Oklevelek átadása

Az ülést követő műsorban fellép a békei Búzavirág női kar, béke-sárosfai Cimbora férfikar és a Bokréta vegyeskar

Állófogadás

Rozsnyó, szombat (2018. június 30.)

10:00 - Gombaszögi pillanatok - Kiállítás a Bányászati Múzeum Galériájában

A tárlat a régi fesztiválok hangulatát idézi a Csemadok képes hetilapja, A Hét fotóriportere, Prandl Sándor felvételeivel, amelyeket a Fórum Intézetben digitalizáltak. A kiállításon látható néhány korabeli, Gombaszöget népszerűsítő plakát is.


Gombaszög, szombat (2018. június 30.)


6:00 - Koncert a pálos kolostor romjainál

Közreműködik a pelsőci Korona Énekegyüttes és a béke-sárosfai Bokréta vegyeskar. Köszöntőt mond Görföl Jenő, a Csemadok országos titkára.

Utána: A fesztivál ünnepélyes megnyitása és koszorúzás az 50. évfordulón elhelyezett kopjafánál. Ünnepi beszédet mond Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke.

Délután:

- Ízek utcája a gombaszögi völgyben

- Szabadtéri fotókiállítás

- Művészettörténeti és helytörténeti előadások

(Tompa és Gömör - Orosz Örs táborszervező, A pálos kolostor feltárása - Szakálos Éva művészettörténész előadása)

- Játszóház a rozsnyói óvoda, Fábry Zoltán Alapiskola és Szakközépiskola pedagógusainak irányításával

18:00 - A rozsnyói régió folklórcsoportjainak bemutatkozása a nagyszínpadon

Rendező Botló Péter

19:00 - Ez a föld a hazám - a magyarnóta-énekesek Őszirózsa c. országos versenye győzteseinek műsora a nagyszínpadon, közreműködik Mezei Zsolt és zenekara

Tombolahúzás

20:00 - Gombaszögi táncok - ünnepi előadás a fesztivál 60. évfordulója alkalmából a nagyszínpadon

(Remélem, hogy magáról a gombaszögi fesztiválról és annak szellemiségéről, valamint az itt élő magyarságról és a rendezvény hatvan éves, emblematikus mivoltáról szól majd az est. Szeretném, hogy ez az előadás máskor és más helyen is bemutatható lenne. Örülnék, ha egy valóban egyedi, feszes szerkesztésű és időtálló előadás jöhetne létre.

Egy létszámában, látványvilágában és emiatt időben és anyagiakban is igényesebb, valamint egy olyan változat is elképzelhető, amely kevesebb embert igényel - vallja a műsor rendezője.)

Táncház


Gombaszög, vasárnap (2018. július 1.)


15:00 - Öregapám mesefája, a Rozsnyói Meseszínház (Badin Ádám) előadása a Pajtaszínházban

15:00 - A magyarnóta-énekesek Őszirózsa c. országos versenye győzteseinek műsora a nagyszínpadon

Rendező Kliment Éva és Balogh Gábor

(Kodály szerint a magyar nóta egy élő zene, a magyar élet szerves része. Az évszázadok folyamán beleivódott a társadalom lelkébe, gondolatvilágába, ízlésébe. Valószínű, hogy ezért sikeres a mai napig. A társadalmak ugyan modernizálódnak, a szokások is változnak, de az öröm, a bánat kifejezésére akár egy összejövetelen belül is - legyen ott kettő, tíz vagy több száz személy - a legalkalmasabb mind a mai napig a magyar muzsika, a magyar nóta. Miért? Mert a dalszövegek zene nélkül is mondható versek, a dallamok pedig szöveg nélkül is élvezhető zenedarabok. Igazi sikerének talán ez a fő titka.

A zene, az ének érzelmeink egyik legfontosabb kifejezője, ez pedig minden korban, minden korosztálynál és minden társadalmi rétegben elmaradhatatlanul jelen van. Érzelmi világunkban egyszerűen szükség van a magyar nótára mint kifejező eszközeink egyikére. Enyhíti mindennapi gondjainkat, lelki felüdülést, boldogságot ad az éneklőnek és a hallgatónak egyaránt. Ezért van rá szükség. Miért kell népszerűsíteni? Hogy minél több ember érzelemvilágát gazdagítsa, főleg a fiatalokét.

Gombaszögön is? Gombaszög az itt élő magyarság egyik legrégebbi rendezvénye, nagy kulturális hagyományokkal, melynek kiteljesedéséből minden nemzedék kivette részét. A magyar nóta is. Aztán egy ideig kimaradt a programokból. A hatvanadik évforduló alkalmas arra is, hogy erre újból felhívjuk a figyelmet, és a jövőben tegyük rendszeressé rendezvényeinken.

Az Őszirózsa, magyarnóta-énekesek országos versenyén a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya már 19 éve népszerűsíti ezt a műfajt. Talán ennek is köszönhető, hogy ez alatt az idő alatt annyi sok tehetséges felvidéki énekes bontakoztathatta ki tudását, és közülük néhányan az idei gombaszögi műsoron a tisztelt vendégsereg előtt be is mutatkozhatnak egy kiváló cigányzenekar kíséretében. Kezdetben a hiánypótlás motiválta a szervezőket, hiszen a magyar nóta nem mindenki számára jelenti a hagyományos magyar kultúra részét, bár elismert/nyilvántartott hungarikumról van szó. A jelentkezők száma azonban bizonyítja, hogy érdeklődés van e műfaj iránt s nemcsak a szlovákiai magyarság körében, de magyarországi, erdélyi vagy a nyugati szórványmagyarságban élő nótaénekesek is neveztek be a versenybe. Örvendetes az is, hogy az itt helyezést elért vagy egyszerűen csak elkötelezett nótaénekesek saját régiójukban tovább terjesztik a műfajt, rendeznek nótaesteket, gálákat.

Az idei Gombaszögi Országos Kulturális Ünnepélyen az utolsó évek aranykoszorús nótaénekeseiből hívtunk meg néhányat: Básti Jánost Ipolykesziről, Gubík Magdolnát Léváról, Jalsovszky Mónikát Hidaskürtről, Molnár Angelikát Gútáról, Nagy Attilát Gimesről és Tonkó Istvánt Vágáról. Az énekeseket Mezei Zsolt és cigányzenekara kíséri Dunamocsról.)

- Közben: A miskolci Vaga Banda Társulat előadása

16:00 - Mint fát a gyökér... hagyományőrző együtttesek műsora a nagyszínpadon

Rendező Richtárcsik Mihály

(A gombaszögi színpad már 60 éve ad otthont és bemutatkozási lehetőséget hagyományos népi kultúránk jeles hagyományőrzőinek. Néptáncosként csodálattal nézem a régi felvételeket, a szilicei, borzovai, kéméndi szirénfalvi, magyarbődi és még megannyi ember táncát, melyeket a gombaszögi völgyben és a színpadon rögzítettek az utókor számára. Akkoriban még volt mit... hagyományos népi kultúránk kiveszőben van... a népi hagyományok őrzői és átadói is magukkal viszik a tudást egy más világba... és az átvevők száma is egyre csökken. Ezért tartom fontosnak, hogy azokat, akik még eredeti közegükben tették magukévá az évszázados dalokat, táncokat, újra és újra megmutassuk a világnak és egyúttal példát mutassunk a jelen fiataljaival, akik fontosnak tartják a gyökereiket, "gerincüket". Hiszen MINT FÁT A GYÖKÉR, minket is a múltunk éltet, és csak múltunk tudatában tudunk világosan a jövőbe nézni!

A szimbolikus hagyományátadás folyamatát többgenerációs találkozások, közös képek formájában mutatjuk be zoboralji, mátyusföldi, magyarbődi, imregi, bodrogközi és gömöri hagyományőrző énekesek, táncosok és zenészek, valamint az ebből a gyökérből táplálkozó fiatalok segítségével.)

Tombolahúzás Tombola

17:00 Felvidéki folk/rock katlan - a somorjai Rómeó Vérzik, a dunaszerdahelyi Expired Passport és Török Ádám valamint a Pósfa zenekar koncertje a nagyszínpadon

Rendező Lacza Gergely

(A gellei Pósfa zenekar az utóbbi időben sikert sikerre halmoz, elég csak annyit mondani, hogy a fiatal népzenészek tavaly a népszerű televíziós népzenei vetélkedő, a Felszállott a páva abszolút győztesei voltak a saját kategóriájukban. Nemrég a Virtuózok komolyzenei tehetségkutatójában láthattuk őket az AWS zenekarral közösen. Fergeteges műsorral készülnek, amelyben most is picit kikacsintanak másféle zenei irányokba.

A Pozsonyban alapított, de immár dunaszerdahelyi székhelyű Expired Passport idén jubilál. Egy kis- és egy nagykoncerttel, továbbá egy élő albummal ünnepli meg fennállásának 20. évfordulóját. A szubektív hard rock zenekar a legendás magyarországi fuvolistát, Török Ádámot is magukkal hozza Gombaszögre.

A somorjai Rómeó Vérzik a legismertebb felvidéki rock együttes. Tavaly egy bivalyerős albummal jelentkeztek, majd egy másodgitárossal vastagították koncerthangzásukat. Pörgős műsoruk az egész Kárpát-medencében, de még Londonban is lázba hozza a rajongókat. Koppányék már nagyon várják a fellépést, hiszen régen nem játszottak a régióban.

A három zenekar elsősorban a felvidéki magyar élő zenére szeretné felhívni a figyelmet, mivel úgy gondolják, sem a szlovákiai magyar előadók, sem pedig az igazi, "hús-vér" élő muzsika nem kap elég teret Felvidék magyarlakta településein, pedig nálunk is teremnek olyan zenészek, mint Magyarországon. Természetesen nem(csak) saját magukra gondolnak, hanem a honi zenész társadalom egészére.

Annak ellenére, hogy a fellépők és Török Ádám is más-más műfajban utaznak, a színpadon mégis lesz együttműködés közöttük. Minden fellépés során ugyanis egy-két szám erejég egymás vendégei lesznek a színpadon, továbbá speciálisan erre az alkalomra közös produkcióval is készülnek a csapatok, ami egyelőre legyen meglepetés.)


Szereplőink


Ifjú Szívek Táncszínház

Az Ifjú Szivek Táncszínház a szlovákiai magyar kulturális élet és táncművészet jelentős műhelye. Fő érdeme, hogy Közép-Európa tradicionális tánc- és zenekultúráját színházi táncelőadásain keresztül társadalmi értékként mutatja fel és erősíti bel- és külföldön egyaránt.

Munkájában kitüntetett figyelmet kap a szlovákiai magyar hagyományos néptánc és népzene színpadi megformálása. Az együttes célközönsége elsősorban a szlovákiai magyarság, de a szlovákiai magyar tánc- és zenekultúra reprezentánsaként bemutatkozott már a világ legkülönfélébb színpadain.

Hagyományos folklórműsorait és táncszínházi előadásait fesztiválokon és önálló turnésorozatok keretén belül tárta a nézőközönség elé New York-tól Shanghai-ig, Avignontól Sydney-ig.

A társulat művészeti tevékenységét az elmúlt 18 évben Hégli Dusan művészeti igazgató, koreográfus, rendező irányítja. Színházi produkciók alkotása és bemutatása mellett az együttes aktívan közreműködik a hazai néptáncmozgalom országos rendezvényeinek szervezésében és lebonyolításában is.

Tevékenységi köre kiterjed a 20. században gyűjtött archív tánc- és zenei felvételek dokumentálására, rendszerezésére és hozzáférhetővé tételére, valamint a hazai néptáncoktatás szerepének megerősítésére. Székházában működik Pozsony egyetlen magyar kőszínháza, mely a város magyar kulturális életének jelentős színhelye.


Pozsony Táncegyüttes

Az Ifjú Szívek Táncszínház ifjúsági csoportja, a Pozsony Táncegyüttes 2006-tól műkoödik.

Önálló tánccsoportként, rendszeresen saját műsorral lép színpadra, s mindemellett a hivatásos társulat utánpótlását hivatott biztosítani.

Az együttest 2014-ben és 2016-ban a Néptáncantológia (Szlovákiai Magyar Felnőtt Néptáncegyüttesek Minősítő Versenye) zsűrije "Arany sávos" minősítésben részesítette.


Szőttes Kamara Néptáncegyüttes

"Hej valamit tudnak, ami nem tanítható meg!"

illetve

" ...míg a magyarországi együttesek és koreográfusok munkájára jellemző a túlzott magamutogatás, eltúlzott virtualitás a táncban a felgyorsított tempók, addig a Szőttes éppen a paraszti világ nyugodtságát, visszafogottságát és lassabb életvitelét mutatja és képviseli."

Diószegi László, történész Harangozó díjas koreográfus, néptáncoktató a Röpülj Páva népzenei és néptánc tehetségkutató verseny zsűrijének tagja a Martin György Néptáncszövetség elnöke, mondta a Néptáncszövetség minősítő versenye kiértékelésekor, amikor ötödször szereztük meg a Kiválóan Minősült Együttes címet.

1969 szeptemberében Quittner János vezetésével néhány fiatal az Ifjú Szívek addigi se nem balett se nem néptánc se nem operett műsorpolitikáját megunva elhatározta, hogy valódi néptáncot fog táncolni. A kezdeti lépések után a csoport egyesült a ''Tavaszi szél vizet áraszt...'' népdalverseny győzteseivel, majd a dunaszerdahelyi JMK Vontszemű János vezette népi zenekarával.A Szőttes a szlovákiai magyar néptánckultúra reprezentatív együttese. Tagjai olyan amatőrök akik szeretik a népművészetet, szívügyük annak fejlesztése és továbbadása, mindamellett hajlandók heti 2-4 estét a próbáknak szentelni és évi 35-45 fellépést vállalni. A Szőttes azzal a céllal alakult, hogy segítse felkutatni megőrizni a hazai és egyetemes magyar, valamint a környező népek népművészeti hagyományainak legszebb értékeit különös tekintettel a néptánc, népdal és hangszeres népzene felkutatására, ezek színpadi formában való feldolgozására és terjesztésére.

''Csak tiszta forrásból'' vallottuk és valljuk. Ennek a célkitűzésnek a mai napig maradéktalanul eleget teszünk. Bizonyítják ezt az elért sikerek, a több mint 2000 fellépés, mindegyik műsorunk, mely alól a sorrendben huszonegyedik Úton című egész estés összeállítás sem kivétel.

Műsorainkat - küldetésünkhöz hűen - főleg Dél-Szlovákia magyarlakta községeiben, városaiban adjuk elő, ugyanakkor gyakori vendégei vagyunk a hazai és nemzetközi folklórfesztiváloknak is. A teljesség igénye nélkül: Gombaszög, Zselíz, Východná, Strážnice, Gorizia, Zalaegerszeg.

Többször és sikeresen vendégszerepeltünk külföldön. Legtöbbször - természetesen - Magyarországon, továbbá Ausztriában, Németországban, Portugáliában, Venezuelában, Olaszországban, Ausztráliában, Új Zélandon.

Az olaszországi Goriziában a XXI. Nemzetközi Folklórfesztivál versenyműsorában aranyérmet és Eccelente (Kiváló Együttes) díjat nyertünk.

1996-ban a Martin György Néptáncszövetség által kiírt minősítő versenyen Kiválóan Minősült Együttes címet szereztünk melyet az 1998-as és 2000-es kiíráskor megvédtünk, így mint egyetlen szlovákiai együttes a Martin György Emlékplakett tulajdonosai lettünk. 2004-ben és 2012-ben ismét megvédtük a címet. (2002, 2006, 2008. és 2010-ben nem neveztünk).

2000-ben Csáky Pál a Szlovák Köztársaság Ezüstplakettjét adományozta együttesünknek.

2006-ban a zalaegerszegi Kamarafesztiválon együttesünk tánckara különdíjat, zenekara pedig nívódíjat kapott. 2006-ban, 2008-ban és 2010-ben a Szlovákiai Magyar Néptáncegyüttesek Országos Versenyén Aranysávos minősítést szereztünk.

2016. augusztus 19-én Magyarország miniszterelnöke a "Külhoni Magyarságért Díj" elismeréssel tüntette ki együttesünket.


Kincskereső Gyermek Néptáncegyüttes

A Kincskereső gyermek néptáncegyüttes 2005-ös megalakulása óta párhuzamosan követte 2009-ig a Szivárvány leánycsoportot, és 2009-től a Borostyán néptáncegyüttest.

Az együttes az alapiskolák 6-11 év közötti gyermekeit foglalkoztatja, járási viszonylatban, jelenleg 23 tagot számlál. Táncpróbáit Rozsnyón tartja, s a Napraforgó óvodás csoportból kikerült, vagy az egyénileg érdeklődő táncolni vágyó gyermekeket foglalkoztatja.

Táncpróbái alkalmával, kezdetben elsősorban a gyermekek mozgásfejlesztésére, mozgáskoordinációra és ritmikai fejlesztésre helyez hangsúlyt, különböző játékok, lépés és mozgásgyakorlatok segítségével, és ezek mellet a magyar néptánckultúra alapjaival, az egyszerűbb tánclépésekkel.

Elsődlegesen a hazai, gömöri néptánc alapvető jellemzőivel, táncaival foglalkoznak, de már betekintést nyernek a különböző magyar néptáncdialektusok világába.

Az együttesvezetők célja, hogy a táncpróbák alkalmával a gyermekek elsajátítsák a különböző tánclépéseket, mozdulatsorokat, és alap szinten különbséget tudjanak tenni az egyes táncokat meghatározó stílusok és jellemzők között, hosszabb távon pedig a tanult táncdialektusok alapfokú elsajátítása és tudatos használata a cél.

A Kincskereső Gyermek Néptáncegyüttes további célja, a felkészítés az ifjúsági csoportba való táncolásra. A Kincskereső Gyermek Néptáncegyüttes 2011-ben Füleken az Eszterlánc Országos Gyermek-néptáncfesztivál és Szólótáncversenyen bronz sávos minősítést ért el és különdíjban részesült a gömöri népi gyermekjátékok "Templom előtt" címmel hiteles bemutatásáért.

Szintén ezen a versenyen 2013-ban ezüst sávos minősítést ért el a Bodrogközi gyermek lakodalmas bemutatásával. Az együttes rendszeres szereplője a rozsnyói régió kulturális rendezvényeinek. Résztvevője a járási és megyei szinten megrendezett néptánc versenyeknek.

2016-ban a Kelet-Szlovákiai Néptánc Egyesület szervezésében a Buzitán megrendezett antológián sikeresen szerepeltek. 2017-ben szereplői a Zselízen megrendezett 51. Országos Népművészeti Fesztiválnak. 2017-ben járási arany sávot és megyei ezüst sávos minősítést nyertek.

A Kincskereső 2 táncosa az említett évben megrendezett Šaffa sarkantyúja szólótáncversenyen, országos szinten kiemelt aranysávos (laureát) minősítés szerezett.

Az együttes jelenleg Szilágysági táncok elsajátításával foglakozik Munkájának segítése érdekében, az anyagi és jogi háttér biztosításának céljából alakult a Kincskereső Gyermek Néptáncegyüttes Polgári Társulás, amely a Napraforgó óvodás csoportra is felügyel. A polgári társulás elnöke Korintus Viktor. Az együttes szakmai és művészeti vezetője Korintus Viktor. Az együttesek csoportvezetője Icso Valéria.

Borostyán Ifjúsági Néptáncegyüttes


A Borostyán Ifjúsági Néptáncegyüttes elsősorban a 2005-ben-alakult Kincskereső Gyermek Néptáncegyüttesből kinőtt táncosokat tömöríti különálló táncegyüttesbe. Ebbe az együttesbe kerülnek az alapiskolák felső tagozatát látogató és táncolni vágyó gyermekek.

A Borostyán Ifjúsági Néptáncegyüttes 2013-ban alakult, jelenleg 30 tagot számlál 12-16 éves korosztályban. A táncpróbáit Rozsnyón tartja. Az együttes tagjai szélesebb körben és aprólékosabban ismerkedhetnek meg a magyar néptánc táncdialektusaival, technikailag és stílusban igényesebb oktatásban részesülnek, és felkért koreográfusokkal dolgoznak.

Az együttes megalakításának egyik célja a felnőtt táncegyüttesbe való felkészítés, a további táncolás, ezzel részben megoldva a felnőtt együttes utánpótlását. Az ifjúsági táncegyüttes képviseli a csoportjainkat azokon a rendezvényeken, fesztiválokon, versenyeken, ahol meghatározott korhoz, kategóriához kötöttek a jelentkezések.

A gyermekek lehetőséget kapnak az egyéni fejlődéshez, tapasztalatszerzéshez ezen műfaj keretein belül, továbbá különböző néptánctáborokban és táncházakban is aktívan részt vesznek. Az együttes több alkalommal közös műsorban, vagy egymást követve szerepel a felnőtt együttessel, de saját műsorszámokkal is eleget tud tenni a különböző felkéréseknek.

Táncosai fellépéseik alkalmával gömöri, bodrogközi és magyarbődi táncokat mutatnak be akár népi játékokkal is egybekötve. Rendszeres szereplői a járáson belül megrendezett kulturális rendezvényeknek, falunapoknak, de eleget tettek már külföldi felkéréseknek is.

2014-ben az Eszterlánc Országos Gyermek Néptáncfesztivál és Szólótáncverseny ezüstsávos díjazottjai, 2015-ben a Gömöri Járási Kulturális Központ által szervezett néptáncversenyen ("Kot som húsky pásla" címmel) arany sávot nyertek.

2015-ben az Iglói Ifjúsági Fesztivál résztvevői voltak Liptószentmiklóson, míg 2016-ban a Kelet-Szlovákiai Néptánc Egyesület szervezésében, a Buzitán megrendezett antológián szerepeltek sikeresen.

2016-ban és 2017-ben szereplői voltak a Zselízen megrendezett Országos Népművészeti Fesztiválnak. 2017-ben Országos arany sávos minősítést nyertek a Likavkán megrendezett döntőn. Az együttes művészeti vezetője Ulbrik András Márk. Az együttes csoportvezetője Icso Valéria.

Dunaág Néptáncműhely

A Dunaág Néptáncműhely (www.dunaag.org) gyűjtőnév alatt egy kb. 90 fős táncműhely működik Dunaszerdahelyen különféle csoportokban: Aprók, Ágacska Gyermek Néptáncegyüttes, Dunaág Néptáncegyüttes, Zerda Kamara Néptáncegyüttes, Dunaszerdahely Táncklub. Táncosaik mindannyian a Dunaszerdahelyi Művészeti Alapiskola tánc szakos diákjai. Fő fenntartóik Dunaszerdahely városa, a Művészeti Alapiskola, a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ és a csoport háttérszervezetei, az Ágacska Polgári Társulás és az Ars Dansandi Polgári Társulás. Művészeti vezetője a megalakulás óta Volner Nagy Melinda, együttesvezető-társai Nagy Iván, Görcs Linda és Görcs Tamás.

A Dunaág Néptáncműhely elődje az 1996-ban alakult Dunaág Kamara Néptánccsoport volt, amely azóta több generációs váltást élt meg. Jelenleg egy ifjúsági csoport alkotja a Dunaág Néptáncegyüttest, amely egyrészt utánpótlás nevelést is biztosít a Dunaág Néptáncműhely felnőtt csoportja, a több mint tízévnyi táncos tapasztalattal rendelkező táncosok alkotta Zerda Kamara Néptáncegyüttes számára.

A Dunaág Néptáncműhely nevét a szűkebb hazájukra nagyon jellemző természeti jelenségről kapta. A Csallóközt ugyanis valamikor sűrűn szelték át a Duna kisebb-nagyobb ágai, ezeket nevezték Duna-ágaknak, amely az együttes nevének jelentése.

Alapító tagja a Táncfórum Szlovákiai Magyar Néptáncosok Szakmai Egyesületének, évente rendszeres résztvevői a Táncfórum rendezvényeinek, szakmai munkájának.

Az együttes táncosai nyaranta néptánctáborokban vesznek részt és képzik tovább magukat, legutóbb Erdélyben, Válaszúton, Vajdaszentiványban és Nyárádselyén töltöttek el 10 napot, hogy a helyi milliőben tanulhassák meg e falvak táncait.

Rendszeresen vesznek részt külföldi vendégszerepléseken, jártak már Csehországban, Magyarországon, Romániában, Szicíliában, Törökországban, Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában, Macedóniában, Angliában, a legmesszebb eddig Brazíliába jutottak el.

A Dunaág Néptáncműhely legkiemelkedőbb eredményeit a szlovákiai országos minősítő versenyeken érte el. 2005 és 2013 között az Eszterlánc Fesztiválon két ízben nyertek el ezüst és két ízben arany minősítést.

A felnőtt táncegyüttesek minősítőjén, a szlovákiai Néptáncantológián 2008 óta rendszeresen mérettetnek meg, ahonnan eddig egy bronz és két ezüst minősítést hoztak haza.

Rendszeres résztvevői a kiváló kelet-szlovákiai táncosról elnevezett "Šaffa Sarkantyúja" Szólótáncversenynek, ahol eddig egy harmadik, három második és két első helyezést értek el szólistáik. A szlovákiai magyar táncosok számára kiírt Táncfórum Országos Szólótáncverseny mezőnyében szintúgy sikeresen szerepeltek az elmúlt években, összességében három harmadik, négy második és több különdíjat nyertek el.

Az együttes vezetői büszkék rá, hogy egykori tanítványaik, Linda és Tamás testvérpár mára az együttesvezetésben önálló munkatársaik. Továbbá, hogy 2009 óta 4 tanítványuk nyert felvételt az Ifjú Szívek Táncszínházba, akik közül ketten a mai napig a Táncszínház hivatásos táncosai. Két tanítványuk tanul színészmesterséget a pozsonyi Színművészeti egyetemen, 2-en pedig már önálló színészi pályájukat járják.

Ifjúsági korosztályú és fiatal felnőtt táncosaik az anyaegyüttes mellett több más táncegyüttesben is táncolnak, mint a Csallóközi Táncegyüttesben, a Pozsony Táncegyüttesben, ily módon folytatva, amit a sok év alatt az együttesben megtanultak és közvetve ezzel gazdagítva a szlovákiai magyar táncos életet, illetve kultúránk egészét.

A néptáncműhely több helyi és egy megyei kitüntetés után 2016-ban magas állami kitüntetésben részesült, a Magyarország miniszterelnöke által adományozott Külhoni Magyarság díjat vehette át a Magyar Parlamentben.

Rakonca Néptáncegyüttes

A Rakonca Néptáncegyüttes megalakulásától fogva Fülek városában fejti ki tevékenységét, célkitűzésük a hagyományos magyar tánckultúra autentikus színpadi bemutatása, valamint a közösségi értékek és a lokálpatriotizmus ápolása és megtartása.

Évi 20-25 alkalommal lépnek színpadra, jó néhány országos versenyen és fesztiválon értek már el kiemelkedő eredményeket. A számok nyelvén a következőképp lehet összegezni eddigi munkájukat: 180 egykori és 54 jelenlegi táncos, 584 fellépés, 12 külföldi fesztiválon való szereplés, 40 koreográfia, öt országos arany sávos és egy ezüst sávos minősítés, egy nemzetközi nívódíj, a Nógrád Közművelődésért díj, Fülek Város díja, valamint Fülek Város Polgármester díjának kétszeri elnyerése.

1998 óta a folyamatos utánpótlás nevelésről a Kis Rakonca gondoskodik, amely országos viszonylatban is ismert csapat. A 2017-es év számos sikert hozott mindkét együttes számára: a Šaffova ostroha országos szólótáncversenyen két fődíjat, egy arany-, és egy ezüst sávos besorolást értek el.

A Kis Rakonca aranysávos lett a Gyermek-néptáncegyüttesek országos versenyének regionális, megyei és országos fordulóján is. A Rakonca Néptáncegyüttes a Felnőtt néptáncegyüttesek koreográfiáinak országos versenyén megyei aranysávos és országos ezüst sávos minősítést tudhat magáénak.

Az együttes régóta baráti kapcsolatot ápol a hazai szlovák és magyar néptáncos szakmával. Tavaly több országos jelentőségű fesztiválon is színpadra léptek, többek között Zselízen, Miaván, Helpán, valamint a vichodnai fesztivál gálaműsorában.

Saját bevallásuk szerint legfontosabb feladatuknak a táncosok lokális és kulturális kötődésének kialakítását, valamint működésük folytonosságát tartják. Az együttes vezetői Varga Lia és Varga Norbert, tánckarvezető Brusznyai Erik.

Rozmaring Néptáncegyüttes


A Rozmaring Néptáncegyüttes1950-ben alakult és mai napig a CSEMADOK abaújszinai alapszervezete mellett műkodik. A Rozmaring Néptáncegyüttestánckarát jelenleg 20 táncos alkotja, akik rendszeresen, heti két próbán gyakorolják a magyar tájegységek táncanyagát és a koreográfiákat. Repertoárjukban kalotaszegi, boncidai, magyarbődi, gömöri, rábaközi, rétközi, délalföldi és somogyi táncok szerepelnek.

A néptáncegyüttes utánpótlását a Rozmaringsarj biztosítja, Csurilla Erzsébet vezetésével. A Rozmaring nagy családjának tagja a Rozmaring hagyományőrző népdalkör is.

A 68 év során szlovákiai, magyarországi, lengyelországi, ukrajnai és szerb fesztiválokon, de a környék falusi ünnepségein és különböző cégi esteken is sikeresen szerepeltek.

Többször részt vettek a felvidék legrangosabb népművészeti fesztiváljain Zselízen, Gombaszögön és Vichodnán.

A Rozmaring néptáncegyüttes vezetője Mitro Csaba.

Új Gömör Néptáncegyüttes

Az Új Gömör Néptáncegyüttes 1994-ben alakult Rimaszombatban. Célja az autentikus hagyományok és a népi kultúra bemutatása a Kárpát-medencében, ezen belül is a szlovákiai magyar kisebbség néptánc kultúrájára összpontosítva.

2004-ben az Amatőr Néptáncosok Országos Bemutató színpadán, Sárospatakon a néptánccsoport "minősített" helyezést ért el. 2006-ban a Rimaszombati Városi Díjjal jutalmazták meg az együttes működését, valamint a Szlovákiai magyar Néptáncegyüttesek Országos Minősítő Versenyén "ezüstsávos minősítést" kapott.

2009-ben a Szlovákiai Szólóverseny döntőjében két pár vett részt. 2010-től a Szlovákiai Magyar Néptáncosok Szakmai Egyesületének, Táncfórumának tagja. Gyakori fellépői különböző kulturális rendezvényeken Szlovákia számos területén, Magyarországon, valamint Lengyelországba és Ukrajnába is eljutottak, ahol Szalonna és Bandájával léptek színpadra.

Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes

A nagyidai Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes 1951-ben alakult, fő célja a felvidéki magyar néptánckultúra hiteles képviselése otthon és külföldön egyaránt.

Előadásmódjára a hagyományok tiszteletben tartása a jellemző. Vezetője Kupec Andrea és Kupec Mihály, asszisztens Lipták László.

Az együttes több évtizedes munkájával, közönségszervező tevékenységével egyik kiváló reprezentánsává vált mind Nagyidának, mind pedig a szlovákiai magyarságnak.

A Néptáncosok Bemutató Színpadán három egymást követő alkalommal kapta meg a "kiválóan minősült együttes" címet, s ezáltal a Martin György emlékplakettet. Az együttes a Nagykállói Néptánc Fesztiválon több ízben lett nívódíjas.

Meseszínház

A Meseszínház 1997-ben alakult Rozsnyón. Feladatának tekinti a felvidéki magyar népmesekincs és a hozzá kötődő tárgyi és zenei gyűjtés színházi formába való átlényegítését. Ezért keresi az összes közösségi játékformát és annak minden eszközét.

Így dolgozik a mesemondás, a bábjáték és az interaktív színházi kommunikáció eszközeivel. Mindezzel célja a mesébe való beavatás kicsik és nagyok számára egyaránt. Ezzel a módszerrel viszi vissza a népmesét abba közegbe, ahonnan származik, de megtalálja az utat a nagyvárosi közönséghez is.

A színház rendszeresen játszik Szlovákia, Erdély, valamint Kárpátalja magyarlakta vidékein és Magyarországon. Többször vendégszerepelt Csehországban, Finnországban, Romániában, Németországban. Rendszeres résztvevője a magyar és nemzetközi fesztiváloknak.

2012-ben Magyar Művészetért Díjat kapott, 2016-ban Németországban a Nagykövetek Klubjának Európa-Tolerancia Díját kapta és több szakmai díj birtokosa.

Tavaly ünnepelte fennállásának 20-ik évfordulóját.



Az első

Egy népművészeti bemutatóra általában azzal a kívánsággal megy el az ember, hogy ott a napjainkban már lassan feledésbemerülő népélet színeit, hangjait, hangulatát és varázsát felelevenedni lássa és érezze. Ezzel az igénnyel megy a néző, aki gyönyörködni akar, s hozzátehetjük, a szakember is, csakhogy az már más nézőszögből látja és nézi az előadásokat. Ez azonban a szakemberek dolga; ez a cikk nem akar többet, mint a benyomásokat érzékeltetni, amelyek minden nézőt elfoghatnak népművészeti előadások láttán.

A december 30-án lezajlott országos népművészeti bemutató, amelyet a Csemadok Losoncon rendezett, szép előadás volt, jó elgondolásból született. Sok igazi értékkel, eredetiséggel tanúsította, hogy a szlovákiai magyarság népi hagyományaiból mennyi kincset lehet napvilágra hozni mindnyájunk gyönyörködtetésére, a kultúra gazdagítására, s hogy többek között kezd már utat törni az a felfogás is, hogy a népi kultúra hagyatékait általános kultúránk útjára kell terelni.

Sikeres, szép bemutató volt, s a cikk utolsó gondolataként illik és jól esik leírni, hogy a Csemadoknak ez a legfrissebb népművészeti bemutatója a népművészet ágainak fejlődéséről tesz bizonyságot, és egyben annak a felfogásnak a terjedéséről, hogy a népművészeti gyűjtés és a fellelt kincsek bemutatása sokat lendít sajátos kultúránk kialakulásán.

                               Fejlődik népművészetünk - A Hét, 2. évf., 1957/3 sz., 5-6 old. Részletek ms (Mikus Sándor) írásából.

A losonci bemutató szereplői között ott volt a pozsonypüspöki tánccsoport is

Gombaszögi pillanatok címmel látható kiállítás a Bányászati Múzeum Galériájában Rozsnyón

A tárlat a régi fesztiválok hangulatát idézi a Csemadok képes hetilapja, A Hét fotóriporterének, Prandl Sándornak felvételeivel, amelyeket a Fórum Kisebbségkutató Intézetben digitalizáltak. A kiállításon látható néhány korabeli, Gombaszöget népszerűsítő plakát is. Ezekből a hátsó oldalon láthatnak ízelítőt.


Bemutatkozik a jubileumi fesztivál arculattervezője,

Gráf Dóra

A Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként érkeztem Kassára 2017 szeptemberében. Fogadó szervezetem a Rovás Egyesület volt, az ő munkájukat segítettem, emellett pedig megszerveztem a Versforraló pályázatot (szlovákiai magyar középiskolásoknak szóló versíró pályázat), és bekapcsolódtam a kassai és az országos Csemadok tevékenységébe is.

Mivel szakmám szerint grafikus vagyok (2016-ban szereztem diplomát Budapesten, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen), igyekeztem ezen a területen több szervezetnek is segítséget nyújtani.

Így érkezett hozzám a Csemadok felkérése a 60. Gombaszögi Országos Kulturális Ünnepség új arculatának megtervezésére. A logót, az okleveleket és a színpad látványtervét archív felvételek alapján, a korábbi évek különböző színpadi díszítéseiből inspirálódva terveztem meg.


A jubileumi fesztiválra készülve arra kértük a tagságot, hogy idézzék fel gombaszögi élményeiket, és küldjenek egy fotót. A beérkezett fényképek közül itt, a www.csemfeszt.sk-án túl néhány a 60. Gombaszögi Kulturális Ünnepség a Csemadok www.csemadok-hu.eu honlapján is közzétett műsorfüzetében került bemutatásra a nagyközönségnek. A beküldött felvételeket fokozatosan, az Első kézből c. belső tájékoztatóban is megjelentetjük.

A Gombaszögi Országos Kulturális Ünnepély - számomra és azt hiszem minden fellépő, résztvevő számára sokat jelentett. Nemcsak egy országos seregszemlét, de az együvé tartozás, a nemzetiségi összetartozás, az amatőr művészet belső és külső tartalmának megőrzését, annak igazi erejét, szépségét színrevivő, megmutatni akaró közösséget jelentett.
Mindig nagy odaadással készültünk Gombaszögre az országos bemutatóra, s boldogok voltunk, hogy a kiválasztottak között vagyunk, hogy mi is részesei lehetünk ennek a találkozónak!

Akik oda eljutottak, így mi is, úgy éreztük, hogy valamit jelent csoportunk az amatőr mozgalomban, s a legjobbak egyikét jelentik színházi, ének-, zene-, táncmozgalmunknak. Így éltem meg jómagam is, s boldog voltam, amikor 16 évesen 1963-ban ott szerepeltem először az érsekújvári néptánccsoporttal és szólistaként partneremmel, s azután még sok éven át. 1964-66-ban a lévai néptánccsoporttal, Bura István vezetésével szerepeltem, mint óvóképzős diáklány. Tagja és szólistája voltam a néptánccsoportnak. Tanulmányaim befejeztével, 1966-ban visszatértem az érsekújvári csoportba.

1967-től felelős lettem egy csoportért, az érsekújvári Csemadok együtteséért, amely felvette a Napsugár Néptáncegyüttes nevet. Vezetésem alatt, 1974-ig a legjobbak közé tartoztak. Ennek az együttesnek a táncosa, vezetője, koreográfusa voltam, de szerepeltem Gombaszögön a társastánccsoportok és színjátszócsoportok esztrádműsorában is, mint énekes-táncos. Emlékezetesek ezek az évek, és egy életre boldog, felejthetetlen emlékként maradtak meg szívünkben!

Zárszóként Édesanyámat idézném, aki minden fellépésünkre elkísért, segítségemre volt felügyeletként, öltöztetésnél..., s aki egyszer idős korában azt mondta: Életem legszebb, legboldogabb időszaka volt, amikor fellépéseiden részt vehettem, sikereidben osztoztam! Ez nekem nemcsak a köszönetet jelentette, de azt, hogy a mi munkánk másnak, így neki is egy életre szóló örömet, szép emléket jelentett!

"Gombaszögre" szeretettel emlékezve

Kleinné Szombath Marika

Reggeliznek a lévai néptánccsoport tagjai 

Az érsekújvári Napsugár Táncegyüttes a gombaszögi színpadon. Középen Szombath Marika és Jóba Lajos 

Örömmel értesültem arról, hogy képeket dokumentumokatkeresnek a régi gombaszögi fesztiválokról.

Előkerestem a több évtizedes, kissé megkopott képeimet, melyek a 80-as évek végén, pontosan 1987. július 20-21-én készültek.

A Csemadok Ipolynyéki Alapszervezete mellett működő HONT néptánccsoport tagjai láthatókrajta fellépés közben. Nagy lelkesedéssel, örömmel készültünk a fellépésre akkori koreográfusunk Baun Miklós által betanított táncokkal.

Ha emlékezetem nem csal palóc táncokat mutattunk be. Élmény volt ott lenni, hangulata, varázsa volt a helynek. Szívemet melengeti, hogy a gyermekeim is résztvevői a mostani gömbaszögi nyári táboroknak.

Nagyné Rados Teréz


Dr. Fehérné-Tamás Judit


Böszörményi István képei közül a hangulatos Citerások címűt és a gombaszögi kiállításokat bemutató felvételeket választottuk. Az alsó képen a figyelmes néző észreveheti Duba Gyulát és Mács Józsefet is.

A gombaszögi rendezvény kiállítására küldöm képeimet. A 70-es és a 80-as évek kezdetén készültek, mikor a Szepsi Bódva táncegyüttes fellépett Gombaszögön.

Gaál Ilona

1984-ben a Losonci járás mutatkozott be Zselízen a Nógrád Folklórja c. szerkesztett műsorral, melynek része volt egy átfogó néprajzi kiállítás. Ebből a gazdag anyagból készült egy szűkebb változat az 1984. évi Gombaszögi Kulturális Ünnepségre. A kiállítást a losonci néprajzi szakbizottság tagjai készítették Méry Margit (a felvételen középen) szakmai irányításával.

Galcsík Károly

Még három kép Böszörményi Istvántól. Mindhármon a gombaszögi fesztiválhoz szinte hozzátartózó szereplőket örökített meg, köztük: Bastyúr Lajos kolompkészítőt, Magalbert Péter prímást és a gombaszögi fesztivál és más csemadokos rendezvények fotósát, akinek képeiből a rozsnyói Bányászati Múzeum Galériájában láthatunk tárlatot, Prandl Sándort, a Hét fotóriporterét. Az alsó felvételen Kaprálik Zsuzsa, a Csemadok néprajzi szakelőadója és Magalbert Péter prímás is látható.

Arcok és hangulatok